Másnap szabadnapom volt. Úgy gondoltam el megyek csavarogni egyet valakivel de kivel menjek el? Na akkor írok pár embernek. Írtam senki nem ért rá. Úgyhogy animét néztem. Uta no Prince Sama juhú! Na most nem kell furán nézni. Attól, hogy lila és fekete a hajam, meg a sötét színek és annak árnyalatai dominálnak a szobámban meg a szekrényemben még nem kell leszólni, hogy Uta no Prince Sama-t nézek. Meg Syo-chan olyan kis cuki. Legszívesebben egész nap ölelgetném ha létezne. Maradjon köztünk de a telómon ő a háttérképem. Le ültem és néztem az animét, pár rész után rámírtak twitteren. Jenziih írt, hogy szabadnapos nekem nem-e lenne kedvem vele sétálni egyet. Két választásom van. Bámuljam Syo-chant, vagy pedig egy az arca néha világfájdalmat visszatükröző zenésszel töltsem a napom.... Válaszoltam Jenziihnek, hogy ráérek. Mert miért ne érnék rá. Meg beszéltük a helyet és az időt. Ki kapcsoltam a gépet, ezután jött a ruha, a smink és a haj, majd el tettem a telóm, és a pénztárcám. Hamar felvettem a kis pulcsim amit kabátnak használok (mert olyan vastag) és elindultam. Találkoztunk a megbeszélt helyen, a megbeszélt időben ahonnan természetesen 5 percet késtem. — "Hú b*zdmeg, késtem 5 percet." — Futott át agyamon. De próbált megnyugtatni, hogy nincs semmi baj. Ami elég furán nézett ki.
-Szia. — Köszöntem mosolygósan.
-Szia Sig. — Köszönt vissza ugyan úgy mosolyogva.
-Bocsi, hogy késtem. — Bocsánatot kértem, de próbált megnyugtatni, hogy nem kell.
-Nyugi, nem kell bocsánatot kérned. Én amúgyis elöbb érkeztem ide mint kellett volna.
Igen ez volt a furcsa megnyugtatás. Találkozókra általában én érek oda elöbb egy 15 percel, de ez most fura volt. Na mindegy. El mentünk a parkba, ott le ültünk és beszélgettünk.
-Várom már, hogy a grafikusotokként dolgozhassak.
-Ugye tudod, hogy addig még rengeteg lépcső van, hogy te lehess a fő közöttük.
-Igen tudom. Először még csak gondolom kávét kell az ott dolgozó nagykutyáknak főznöm, hogy jobban menjen a munka.
-Kb, visztont nagyon kemény lesz most szólok.
-Hiába próbálsz megfélemlíteni/eltántorítani nem fog sikerülni. — Mondtam elszántan.
-Akkor menni fog. Csak bízz magadban.
-Bízok is. — Eltüröm a hajam az arcomból. — Kevin mondott valamit rólam?
-Igen elmondta, hogy milyen rendes lány vagy. Meg, hogy tegnap besegített neked.
-Igen kicsit örültek háza volt.
Kuncogott egyet, majd megkérezte.
- Te mit gondolsz Kevinről?
- Eleinte azt hittem beképzelt, de aztán rá jöttem, hogy nagyon is kedves. Jó fej. Bírom őt.
- Ő is téged. Látszik rajta még ha nem is mutatja.
- Ch. Tudtam, hogy egoista. — Mondtam miközben karba tett kézzel hátra dőltem annak a padnak a háttámlájához amin éppen ültünk. Erre nagy rőhögés tört ki a fájdalmas arcokat vágva pózoló Jenziihből. — Most mi olyan vicces te tökkelütött?!
Abba hagyta a röhögést majd ki törölt egy könnycseppet a szeméből ami a röhögés következtében termelődött.
- Te tiszta hülyr vagy. Ő nem fogja kimutatni. Te, meg mered neki mondani, hogy bírod?
Hirtelen előre görnyedtem, mert erre nem tudtam válaszolni. De Jenziih folytatta.
- Na látod akkor te se várj mást.
- Pircing gróf be indult az okoskodással.
- Csak 4 pc-m van.
-Igen annyi látszik, de lehet neked is van valahol még pár elrejtve mint az An Cafe énekesének Mikunak is a kezében van egy pircing.
- Te tényleg hülye vagy -.-"
- Azt tudom anélkül is, hogy mondod.
Ezen mind a ketten jót nevettünk majd elindultunk haza.
Egyedül sétáltam. Gondolataimmal elvoltam. Aztán találkoztam Roseal.
- Utállak amiért te kaptad meg az állást.
- Mondj újjat.
- El jönnél egy Yohio koncertre?
- Bocsi, de semmi kedvem egy beképzelt majmot bámulni. Béke van.
Elmentem. Otthon azért furdalta az oldalam a kíváncsiság, hogy ki az a Yohio, de annyira nem érdekelt úgyhogy inkább neten keresztül mangát olvastam, animéztem, újra megnéztem a Death Note egyik live actionját, de mivel két órás volt amint vége lett mentem aludni. A napjaim egy hétig monotonok voltak. Bent voltam a boltban és segítettem. Egyik nap Valentin sétált be az ajtón.
- Heló! Hát te?
- Csá Sig. Csak gondoltam be jövök nézelődni és kérdeznék valamit. Szombaton házi bulit tartok? Eljössz?
- Persze szívesen elmegyek.
- Rendben. Egy megrendelést is le adhatok neked?
- Természetesen. — Elő halásztam a számla és jegyszet tömböt, majd a kezembe vettem kedvenc tollam aminek a végén egy egyszarvú volt *.* eccarvú *.* — Mondhatod.
- Egy üveg pezsgős pohárba szeretném bele irattatni azt, hogy "Boldog Szülinapot Kívánok Neked Anya!"
- Mikor lesz? — Kérdeztem miközben írtam.
- Hétfőn.
- Oké. Gravírral vagy homokfújással legyen?
- Homokfújással.
- Rendben. — Mindent le írtam. — Add majd át anyudnak üdvözletem :)
- Oké. De én megyek. Szia.
- Szia. — Amint vége lett a napnak be zártam és kezdtem izgulni kicsit a szombat miatt. Haza mentem, esti rutinok, majd elalvás de elötte twitter, facebook. Valakikkel chateltem, majd el is aludtam.
