I. Fejezet: A találkozás

Reggel amikor felkeltem ránéztem a naptárra ami április 12-ét mutatott. Eszembe jutott, hogy ma szombat van. Tehát dolgoznom kell este, de elötte még be kell vásárolnom itthonra meg amúgy is Atalival megyek ma csavarogni egyet. Na kezdődjön a reggel. Ki néztem az ablakon...hóóó *-* esik a hó *-* imádom a havat. Ne lepjen meg senkit itt még áprilisban is szokott esni a hó. Na nap kezdésnek indítsunk egy Kamijotól kis Heartet. OMG ez a hang ,, The Heart is forbidden territory by law of clan " azt, hogy "is forbidden" olyan szexin énekli. Kész vámpír 💜 . Gondolkodtam kb 1 másodpercet és elindítottam a Kamijo egyveleget. Egész életemben el tudnám hallgatni ezt a hangot. Amint felöltöztem megcéloztam az áruházat hazafele egyedül barangoltam két nagy és nehéz szatyorral. A plusz, hogy az áruház messze van. Nagy nehezen hazaértem ezután mindent a helyére raktam majd fél óra alatt valamot kezdtem magammal és el mentem a megbeszélt helyre ahol Atalival találkozam.
-Helo! Mizu csajé?
-Helo. Ma megyek este dolgozni.
-Hmmm. Ez nem valami jó. Tudod ugye, hogy féltelek téged én is meg Tias is.
-Igen tudom, de ne féltsetek eddig nem történt semmi baj. Ezután sem fog. Nagylány vagyok. Tudok vigyázni magamra.
-Úgy legyen. — Mondta aggodalommal a hangjában.
Be mentünk shoppingolni. Vettem magamnak pár pólót amit át alakítok. Plusz egy ruhát amiben tudok dolgozni. Nincs egyenruhánk. Olyanok vagyunk mint a vendégek, de mégse. Kb. 17:00-kor beültünk a kávézóba. Egy cappuchinora.
-Tényleg Tias most hol is dolgozik? — Érdeklődtem meg haverosnémat.
-Egy bandában dobol. Élete a zene. — Válaszolta mosolyogva.
-Ja. Amikor a szórakozó helyen élőzenés fellépés van nem akarnak jönni?
-Miért nem lépsz fel te? Nagyon szép hangod van és jól is gitározol.
-Tudod, hogy nem az a típús vagyok. Meg nem akarom, hogy a sok kis kanos köcsög engem bámuljon!
-Túl mogorva vagy mindig.
-Nem is! Csak nem igazán szeretem ha néznek.
-Akkor miért festeted a hajad mindig exrtém színűre?
-Azért, hogy tudj mit kérdezni. — nevettem majd egyszer csak kitértünk egy kényes témára.
-Na és Sig. Fiúk terén mi a helyzet?
-Egy cuki krumplikülsejű lány vagyok. Mi lenne?
-Nem fog a te vámpír arisztokratád csak úgy jönni az ajtód elé ha nem teszel semmit, csak ülsz.
-Na ne hívd így! Amúgy facebookon szoktunk beszélgetni angolul. — Mondtam büszkén.
-Hány fan mailt írtál neki? — vonta kérdőre.
-Kétszáz után nem számoltam ︶︿︶ — vágtam rá a feleletet.
-Tegyél érte valamit és meg lesz a gyümölcse.
-Köszi Atali.
Miután fiulzettünk mind a ketten haza mentünk én pedig fel vettem egy ruhát (Fejezet végén látható milyet. A hajam maradt a sötét.). Elindultam itthonról dolgozni. Amint oda értem le töröltem a pultot, pár piát kitöltöttem és ezután is eltöröltem a kibaszott pultot. Este tíz felé szivárgott be pár vendég ám csak éjfél fele telt meg. Be jött egy 4 fős társaság. Egy ember aki elég fiatal, de bajsza van, egy nagyon nagyon swag swag yolo yolo hipster gyerek. Egy alacsony szőke csaj/pasi keverék. Plusz ja. Így már tudom. Tias is ott van. Valószínűleg az ő korosztálya lehetnek. Fél óra múlva a szőke srác oda jön.
-Egy teqilát jéggel. Kevés citrommal. És egy dupla whiskyt.
-Kemény napod lehetett.
-Mi közöd hozzá? Én itt vendég vagyok. Ha piát kérek kiszolgálsz.
Ki töltöttem a piákat.
-Nem azt kértem, hogy mond el az élet történeted.
-Ahoz sincs közöd, hogy milyen napom volt. Hülye kurva. — Mondta arogánsan, beképzelten és bunkón.
-Balfasz drogos. — Le tettem elé a piákat. — Utálom az arogáns vendégeket.
-Viszont megnélek kevesebb ruhában. — A cicim és a melltartóm közé dugott egy kis papír pénzt, majd meg fogta a piákat. — Ez a borravalód tőlem ma estére angyalka *elment*
Morogtam majd meg néztem a bank jegyet. Nem kevés volt 20.000 svéd korona + egy kis cetli volt bele hajtva. Amire ez volt rá írva. "Ezt a pontos kiszolgálásért és a melleidért kapod." Biztos aközben írta miközben ki töltöttem a piát. Na nem baj de örültem volna ha a kezembe adja ez a perverz tuskó. Nem múlt el hajnali fél három amikor a bárpult mögé került valahogy 5 eléggé kanos kb 18-22 éves srác, akik nem mellesleg elég részegek voltak.
-Angyalkám. Mivel te itt dolgozol, nem csak csaposnak lehetsz jó. Mit szólnál szólnál ha ki szolgálná minket a testeddel?
-Hagyjatok! — ki rángattak majd elkezdtek fogdosni. Temészstesen a biztonsági őrnek meg ilyenkor volt 5 perc szünete.
-Hé alkeszok. Le szállni róla.
-T...tias? — Néztem könnyesen rá. Kis taktikai megbeszélést tartottak, majd akivel már besz3ltem szőke srácot oda küldte hozzám. Ő felvett és el vitt a raktárba. Reszketve néztem magam elé könnyesen.
-Te egy törékeny lány vagy. Miért itt dolgozol?
-Máshol nem kaptam munkát. És a saját szakmámban sem tudok elhelyezkedni.
-Miért mi a szakmád?
-Grafikusként végeztem, de mellette kötelezően tanultam a táncot. Szóval grafikus táncos vagyok.
-Tiaséknak kellene egy új grafikus. Segítettem a keresésben. De senkit nem találtunk. Küld át pár munkád az e-mail címére. Ő majd eldönti a banda tagokkal együtt.
-Rendben.
Kb negyed órával késöbb bejött Tias.
-Ki jöhettek. A kis mocskok ki lesznek dobva.
Mi a kis szőkével ki mentünk. Az az 5 ember bocsánatot kért tőlem, majd távoztak az épületből. Hajnalban takarítottunk össze az ott dolgozókkal, de ott maradt a bajuszos, a swag, a szöszi meg Tias segíteni. Az3rt meg tudtam, hogy bajuszkapitányt Valentinnak, yolokát meg Jenziihnek hívják. A szőke srác kísést haza neki még nem tudtam a nevét, de haza kísért. A bejárati ajtó elé értünk.
-Hát itt lakom.
-Szép ház. Ja. El is felejtettem hogy hívnak?
-Signild. De én megyek is szia.
-Szia. Ő is el indult haza. De a kert kapujában állt amikor utána kiáltottam.
-Téged hogy hívnak?
-Kevin.... — mondta, majd be csukódott a kapu ajtó és elment.
Fel jöttel és le feküdtem aludni.

Ez volt a ruha: