IV. Fejezet: Csajos nap

Unom már a fejem. Ma szabadnapom van és már szarrá unom magam. Fel kéne hívni Kysat, és Laget, hogy nincs-e kedvük ma velem lógni. Úgyis régen dumáltunk már. Először Kysat hívtam fel.
-Igen?
-Szia Kysa! Hogy vagy?
-Helo Sig. Köszi jól, te is unod magad?
-Nagyon.
-Lage?
-Mindjárt rendezem.
-Kettőkor a parkban a szökőkütnál?
-Jaja.
-Oké. Szia!
-Szia! — Letettem a telefont, majd felhívtam Laget. Szerintem tudta miért hívom, mert ez a beszélgetés zajlott le köztünk.

-Szia! Kettőkor a parkban a szökőkütnál. Gondolom már Kysának szóltál. Én is ott leszek. Szia! — és le tette a telefont.

Ejha! Lage tudta, miért hívom. Ez igen. Na, el kéne kezdeni készülődni. El kezdtem készülődni, és elindultam otthonról. Út közben vettem egy energia italt. Amint oda értem, még senki nem volt ott. Na ki nyitottam az energia italom és el kezdtem inni, ekkor egy ismerős hangot hallottam.

-Itt mérgezed magad? — A hang irányába fordítottam a fejem, és felismertem kit látok. Valentin volt az.
-Helo Val. Mi a helyzet?
-Semmi érdekes. Megyek dolgozni, csak megláttalak és gondoltam ide jövök. Adsz egy kortyot?
-A fele a szádba megy, másik felét felissza a bajszod, utána egész héten pörögni fogsz, ha a bajszodról a szádba csepegteted azt a mi rajta maradt. — Gonoszkodtam, majd át adtam neki, a dobozt. Ivott belőle egy keveset, majd vissza adta.
-Köszi Sig, ez életmentő volt.
-Tudod én már csak ilyen kedves vagyok, életeket mentek, meg ilyenek.

Ezen mind a ketten egy jót röhögtünk.

-Nincs esetleg egy szál cigid?
-De van.
-Ugye nem az utolsó, mert ha az utolsó akkor vedd úgy, hogy fel se tettem a kérdést.

Val aranyosan elmosolyodott, és elő vett a cigi tartóját.

-Hogyhogy most nincs nálad?
-Siettem otthonról, ezért nincs cigim. Elfelejtettem tölteni magamnak. Vagy nem tudom. — Gyorsan én is elő vettem a cigi tartóm. Volt benne egy szál plusz még az öngyújtó. — Jé van egy szál cigim.
-Majd ha nekem nem lesz, akkor te segítesz ki. — Mondta majd adott három szál cigit.
-Köszönöm Valentin, imádlak 😚 😙 *-* — Át vettem tőle az értékes stresszcsökkentő szert.
-Igazán nincs mit megköszönnöd. Tudom milyen érzés.
-Hányra kell menned?
-Még rá érek. De te nem mondtad, hogy mi okból talállak itt.
-Ja Lage, és Kysa a legjobb barátaim a középsuliból, és megbeszéltük, higy ma itt talizunk, aztán csavargunk egyet a városban, mert mindegyikünk unja a saját fejét.
-Akkor már miért nem Kevint hívtad?
-Most hívjam fel szerencsétlent, hogy ráér-e?
-Miért is ne?
-Mert mondjuk csak azt tudjuk csinálni, hogy a másik idegeire megyünk?
-Hehe.
-Nem röhög együtt érez.

Na ezen kezdtünk el mind a ketten röhögni.

Kis idő múlva oda ért Laget. Val pedig elment. Amint Laget le ült mellém elő vettem egy szál cigit és rágyújtottam.

-Helo. Kysaval nem találkoztál út közben?
-Nem.
-Oké.
-Viszont hívott, hogy mégsem tud jönni, mert megy a pasijához.
- Jaaaaaaa. Rendben, de nekem erről nem tudott szólni. Akkor viszont el indulunk valamerre amerre látunk.

Elindultunk Lageal, de valahogy nem tudtunk olyan jól, meg olyan jót beszélgetni, mint eddig, talán mert túl sok a munkája? Emlékszem, ő tudott leghamarabb elhelyezkedni a tehetsége miatt, és a tanulmanyi eredményei sem voltak éppen a legrosszabbak.

-Lage, minden rendben?
-Persze.
-Ugye nem zavartalak meg munka közben.
-Nem, dehogy is. Csak nem vagyok beszédes kedvemben.
-Jaaaaaa, akkor már értem.
-Hát, mondom. Csak ennyi, nem vagyok valami beszédes kedvemben, ezért most szar a hangulatom.
-Észre vettem :'D
-Hát most jól van na.

Egy idő után csak sikerült rávennem, hogy beszélgessen velem. Beszélgettünk mindenről. Munkáról, régi emlékekről, könyvekről, játékokról és animékről, ezek után már csak a cuki srácok maradtak. Eleinte még csak animékből. Kibeszéltük Syo-chant, hogy milyen kis édes. Aztán Kanekit, és persze Utát *-*.  De aztán fokozta a pasi témát. Mégpedig, hogy van-e valakim.

-Nem. Miért is lenne? És mielött elkezdenéd kiszemeltem sincs.
-Biztos?
-Biztos.
-Oké. Szombaton nem jönnél át?
-Bocsi már van programom. Bulizni fogok.
-Jaaaa, de jól megy egyes embereknek.
-Tudod aki megteheti, az megteheti. —Itt tört ki a féktelen nevetés. Akkorát röhögtünk, hogy a cigim is majdnem a közepénél gyújtottam meg.....pedig nem ott kéne.
-Jaj Sig. Régen nevettem ilyen jót :D
-Hát én is :D — Soroztam még ott tovább a jókedvet.

A nap végén elköszöntem Lagetól, majd haza mentem.

A következő napok unalmasan teltek. Elérkezett a buli napja. Eléggé szépen próbáltam felöltözni. Próbáltam jól kinézni, de nem tudtam miért. Na mindegy. Felöltöztem és elindultam a buli színhelyére. Be csengettem, és Valentin nyitott ajtót.

-Helo.
-Helo. Gyere beljebb. A kabátod az emeleten dobd le, az egyik szobában. Pontosabban a második ajtó balra.
-Köszi :) — Felmentem és ledobtam a kabátom.

Amint le mentem, azt láttam, hogy Kevin éppen az egyik csajnak udvarolt. A srác már biztosan udvarolhatott neki egy ideje mivel a keze a csaj derekán volt finoman, a csaj pedig a srác nyakában pihentette karjait. Nem tudtam, hogy van barátnője. Mosolyogtam, hogy boldog mégis valami felszabadult bennem. Valami megmagyarázhatatlan.

Bajuszkapitány civilben (Valentin)